Feltöltés alatt...

(Népzenei, népdalos cd)

A Tápió mente nyolcadik települése, melynek saját népdalos és népzenei cd kiadványa készült el a Tápió mente kulturális és örökségvédelmi kiadványsorozat keretén belül. Közel 100 év népzenekutatása kerül bemutatásra, melynek alapját a Kodály Zoltán tanítványaként országszerte kutatásokat végző Ádám Jenő és Sárosi Bálint népzenekutatók munkássága alapozta meg. A régi és új stílusú dallamok mellett megjelenő sirató-dallam és „árus” nóta egy igen ritka dallamvilágát is tükrözi számos archív felvétellel együtt a kiadvány, melyen 13 előadó szólaltatja meg Tápióság népdalait. A lemez megjelenésével sikerült megmenteni egy újabb Tápió menti település népdalos és népzenei értékét, melyet régen a helyi tűzoltózenekar és a cigánybandák muzsikáltak. A kiadvány 2019-ben jelent meg a Tápióságért Alapítvány kiadásában.

• Bíbok Sándorné Kun Erzsébet (sz: 1926) - Archív
• Cserni Gáborné Mászáros Rozália (sz: 1907) - Archív
• Inoka László (sz: 1936) - Archív
• Lesti Istvánné Kun Margit (sz: 1921) - Archív
• Lesti István (sz: 1893) - Archív
• Maczó Károlyné Schmutzer Jusztina (sz: 1923) - Archív
• Minkó Ferencné Sinkó Anna (sz: 1887) - Archív
• Mázás Jázmin – ének
• Czira Sára – ének
• Dezider Axmann – cimbalom
• Hetényi Milán – ének
• Horváth Éva Sára – ének
• Hrúz Szabolcs – hegedű
• Kubinyi Júlia – ének
• Pál Mihály – hegedű
• Sass Éva – ének
• Seres Vilmos – nagybőgő
• Szekeres Marcell Péter – nagybőgő
• Terék József – nagybőgő, zenei rendező
• Tóth Gergely – brácsa

A citerás kiadvány hiánypótló értékkel bír a Tápió mente kulturális és örökségvédelmi értékeinek tekintetében, hiszen első publikáció, mely összefoglalja az egykoron és ma még élő citerások technikáját, dallamrepertoárját, a Tápió mente citerajátékának stílusát. Sárosi Bálint, Paulovics Géza közel 60 évvel ezelőtt készített felvételei szolgálnak alapjául vidékünk citeramuzsikájának, mely a mai napig készített felvételekkel együtt egy igen változatos dallam- és stílusismeretet tükröz, illetve örökít meg. Az egykor minden településen létező és szerencsére, még ha kis létszámban is, de élő népművészeti értéket örökít meg a most elkészült „Citerások a Tápió mentén” kiadvány, mely 2019-ben került kiadásra a tápiószentmártoni Kincsem Alapítvány által.

• Aranyszarvas Népzenei Együttes - Tápiószentmárton (Archív)
• Kertész Jánosné Lengyel Mária – Tápiószecső (Archív)
• Kollár Márton - Tápiószentmárton (Archív)
• Palovecz János - Tápiószentmárton (Archív)
• Tamasi Pál - Tápiószele (Archív)
• Tóth Péter – Tápiószecső (Archív)
• Szívós István – Nagykáta, Tápiószele (Közreműködő)
• Tóth János - Tápiószentmárton (Közreműködő)

A most megjelenő szerzői kiadvány középpontjában a magyarság egyik jelképe, a hungarikummá nyilvánított tárogató áll. Saját szerzemények segítségével kerül bemutatásra a hangszer különféle megszólalási lehetősége. A verbunk, keringő, magyar nóta, cigányzene stílusvilága mellett megtalálhatók klasszikus zenei szerzemények, Kodály Zoltán és Bartók Béla zenei elgondolásait követő, illetve latin és jazz-zenei művek. Pillanatnyi életérzésekből született szerzeményeim középpontjában elődeink tisztelete, a szülőföld és a haza szeretete, az otthon melege, a szerelem, a születés és az elmúlás áll.

A tárogató nemzetközi népszerűsítésének köszönhetően egyre több országban ismerik már hangját, mely egyedülálló az egész világon, semmi mással össze nem téveszthető. Nekünk különösen fontos ez, mert valamennyi alkalommal felcsendül a tárogató hangja, együtt dobban a magyarság szíve a „Tárogatón innen és túl…”

• Bata István – basszusgitár (10,13,16,18,19)
• Dezider Axmann – cimbalom (01,02,03,04,07,09,11,12,15,17)
• Farkas Zsolt – brácsa (02,05,06,07,08,10,13,14)
• Galgóczi Balázs – gitár (10,13,16,18,19)
• Hankó József – hegedű (05,08,14)
• Jónás Géza – cimbalom (05,06,08,10,13,14,16,18,19)
• Kothencz Tamás – dob (10,13,16,18,19)
• Szekeres Marcell Péter – nagybőgő (01,03,04,09,11,12,15)
• Tóth Gergely – nagybőgő (02,05,06,07,08,10,13,14) brácsa (01,03,04,09,11,12,15)

A cd kiadvány egy országosan egyedülálló kezdeményezés eredménye, melyen kizárólag a Tápió mentén gyűjtött gyermekdalok találhatók, megszólaltatói pedig tehetséges fiatal gyermekek Pest megyéből. A 40 előadó közül a legfiatalabb 5, míg a legidősebb 20 éves. Hallhatók archív felvételeken néhány összeállításban régi énekesek a Zenetudományi Intézet archívumából, illetve saját népdalgyűjtő munkákból. Hiánypótló kiadvány készült el, hiszen az első összeállítás kivételével minden dal énekes változatban szólal meg, melyek kiválóan használhatók az óvodai nevelésben, vagy akár az általános iskolai ének-zene oktatásában.

A kiadvány 2017-ben valósult meg a tápiószentmártoni Szivárvány Alapítvány kiadásában.

 

(Válogatás Kodály Zoltán 1903-1923 között Pest megyében végzett népdalgyűjtő munkájából)

A Pest megyei kulturális örökségvédelmi kiadványok egyik kuriózuma a 2017-ben megjelent Kodály CD. Kilenc településen, harminchét adatközlőtől gyűjtött népdalokat Pest megye területén Kodály Zoltán. Közülük legrégebbi egy „1890 körül” jelzéssel ellátott népdal Szigetszentmiklósról, majd azt követik az Eötvös Kollégiumban végzett gyűjtései (Gyón, Gomba) a századforduló utáni évekből. Helyszíni kutatásokat, népdalgyűjtő munkát 1922-1923 közötti időszakban végzett, melyek alkalmával rögzítette a helyiek kedvelt, ismert dallamait Dömsöd, Őrszentmiklós, Páty, Tinnye, Tök, Váchartyán településeken. Régi és új stílusú, valamint műdalos hatású népdalok egyaránt megtalálhatók, melyekből a veretesebbek kerültek publikálásra a jelen hangzóanyag formájában a 110 népdalból. A Pest megyei gyűjtések a MTA BTK Zenetudományi Intézet oldalán megtalálható Kodály Rendben szerepelnek, hitelesek, bárki számára elérhetők. Dr Szalay Olga, az Intézet tudományos főmunkatársa segítségével valamennyi, Kodály Zoltán által gyűjtött Pest megyei népdal beazonosításra került. A lemezen megtalálható 54 népdal bemutatja, hogy milyen sajátos dallamvilággal rendelkezhetett a XX. század elején Pest megye, ahol a betelepítéseknek köszönhetően az egyes népdalok kialakulását befolyásolták a más kultúrából hozott dallamok.

• Bese Botond – duda
• Birinyi József – citera
• DeziderAxmann– cimbalom
• Haraszti Júlia és Mária – ének
• Hetényi Milán – ének, hosszúfurulya
• Horváth Éva Sára – ének
• Hrúz Szabolcs – prímás
• Kubinyi Júlia – ének
• Pál Mihály – terchegedű
• Sass Éva – ének
• Seres Vilmos – klarinét
• Szekeres Marcell Péter – nagybőgő
• Terék József – nagybőgő, tárogató
• Tóth Gergely – brácsa

Horváth Éva Sára legkedvesebb népdalai

A felnőttkorba lépő fiatal tehetséges népdalénekes Horváth Éva Sára szülőfalujának támogatásával elkészíthette első, saját szólólemezét, melynek összeállításait saját maga készítette el. Szülőfalujának támogatásával egy olyan egyedülálló lehetőséget kapott, mellyel kortársainál sokkal eredményesebben tud elindulni a pályán. A Kárpát-medence számos területéről hallhatunk a kiadványon gyönyörű dallamokat, blokkokat, Terék József és barátainak kíséretében. A fiatal népdalénekes a zenekarvezető, illetve Pál Mihály egykori növendéke volt a tápiószentmártoni Földváry Miklós Alapfokú Művészeti Iskolában. A kiadvány elkészültével egy időben Horváth Éva Sára a zenekar népdalénekese lett számos hazai fellépésen, illetve általuk készített népzenei lemezeken.

Fiatal kora óta központi szerepet tölt be életében a néptánc, a népzene, valamint a népdalok szeretete. Minden bizonnyal valamennyien meg fogják érezni mindezt Évi első szólólemezének hallgatásakor.

A kiadvány 2016-ban valósult meg a tápiószentmártoni Szivárvány Alapítvány kiadásában.

• Horváth Éva Sára – ének
• Hrúz Szabolcs – hegedű, brácsa
• Pál Mihály – hegedű
• Tóth Gergely – brácsa
• Herédi Zsombor - harmonika
• Dezider Axmann – cimbalom
• Terék József – nagybőgő, ütőgardon
• Zenei rendező: Terék József

Népdalok Hévízgyörkről

Hévízgyörk legszebb autentikus népdalait foglalja össze a kulturális örökségvédelmi kiadvány. A Galga mente első települési CD kiadványa, mely kizárólag saját helyi értékeit kívánja mindezzel népszerűsíteni, átörökíteni. Dr. Lázár Katalin, a MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársának egyik első nagy munkája volt a hetvenes években Hévízgyörk népdalainak felkutatása, tudományos gyűjtése. Mindennek eredményeként a korábbi kutatómunkákat, valamint a későbbieket összegezve közel 500 népdal került rögzítésre, lejegyzésre, melyek közül kiválogatásra kerültek azok a népdalok, melyek Hévízgyörk veretes nótái. A helyi adatközlők még szép számmal élnek a településen, így a kiadványon ők is közreműködnek az asszonykórus részéről.

A kiadvány 2016-ban valósult meg a Hévízgyörki Asszonykórus Népművészeti Egyesület kiadásában.

• Hévízgyörki Asszonykórus – ének (helyi adatközlők)
• Kubinyi Júlia – ének
• Hetényi Milán – ének
• Hrúz Szabolcs – prímás
• Pál Mihály – terchegedű
• Seres Vilmos – klarinét
• Tóth Gergely – brácsa
• Dezider Axmann – cimbalom
• Terék József – nagybőgő
• Zenei rendező: Terék József

Szlovák népdalok

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka tizennegyedik állomása volt a tót népdalos CD kiadvány elkészítése. Térségünk nagy része a török hódoltság ideje alatt részben elnéptelenedett. A helyi betelepítéseknek köszönhetően sokan érkeztek Felvidékről, illetve a mai Szlovákia területéről. Magukkal hozva sajátos tót nyelvüket illeszkedtek be az itteni lakosság hétköznapjaiba, ám nyelvezetük nem fejlődött tovább, megmaradt igazi régies nyelvezetűnek. Valamennyi adatközlő énekes így beszél, énekel. Sajnos az utolsó adatközlők már nem nagyon hagyják el házaikat, nem járnak közösségekbe a koruk miatt, viszont őrzik azokat az értékeket, melyek a jelenlegi kiadványok hallhatók. Több dalnak megvan a magyar változata is, illetve vannak úgynevezett magyar-tót népdalok, ami két nyelven van keveredve, sokszor még sorokon belül is.

A kiadványon található tót népdalok nem válogatott anyagok. Ez az összes, amit sikerült felkutatni az évek során. A gyűjtéseket Sztodola Mihály végezte Bényén 1969-ben és 1971-ben, Lázár Katalin Sülysápon 1981-ben, Trefák Istvánné Herceg Klára 1983-ban Mendén, Terék József 2009-2014 között Mendén, 2013-ban Sülysápon pedig Zemen Pálné Szabó Katalin és Németh Jánosné Bugyi Erzsébet. 2014-ben Dr Király Katalin, a magyarországi Szlovákok Kulturális Intézetének igazgatója is végzett kutatómunkát Mendén, aki egyben a kiadvány lektora is.

A dalok eredetiek, változtatások nélkül kerültek közlésre, publikálásra.A kiadvány 2015-ben valósult meg az Összefogás Sülysápért Egyesület kiadásában.

• Ábrahám Pál – ének (archív felvétel, helyi adatközlő - Bénye)
• Liska Pál – ének (archív felvétel, helyi adatközlő - Bénye)
• Halgas István – ének (archív felvétel, helyi adatközlő - Bénye)
• Kalina Sándorné Duchenka Katalin – ének (helyi adatközlő - Bénye)
• Jámbor Istvánné Csernovszki Terézia – ének (helyi adatközlő - Sülysáp)
• Seprős Jánosné Horinka Erzsébet – ének (helyi adatközlő - Sülysáp)
• Szántai Istvánné Jandó Terézia – ének (helyi adatközlő - Sülysáp)
• Zemen Istvánné Szvitek Erzsébet – ének (helyi adatközlő - Sülysáp)
• Farkas Ferencné Farkas Rozália – ének (archív felvétel, helyi adatközlő - Sülysáp)
• Korponai Józsefné Horinka Anna Rozália – ének (archív felvétel, helyi adatközlő - Sülysáp)
• Kocza József – hegedű (adatközlő zenész – Farmos, Tápiói tanyavilág)
• Gér István – trombita (adatközlő zenész, archív felvétel – Bénye)
• Hrúz Szabolcs – prímás
• Pál Mihály – terchegedű
• Seres Vilmos – klarinét
• Pál Lajos - harmonika
• Tóth Gergely – brácsa
• Dezider Axmann – cimbalom
• Terék József – nagybőgő
• Zenei rendező: Terék József

Magyar zene a XVI. századtól napjainkig

2014 decemberében Hungarikummá nyilvánították a tárogatót, mely a magyarság egyik fő jelképe, jellegzetes hangszere már évszázadok óta. Habár jelenlegi formája csak a XIX. század végére alakult ki (reformtárogató) Schunda Venczel József és Stowasser János fejlesztéseinek jóvoltából, központi szerepet már Rákóczi korától kezdődően folyamatosan kap. Jellegzetes hangszíne, megszólalása semmivel össze nem téveszthető. Az lett volna a cél a hangszer reformálásával, hogy foglalhassa el méltó helyét a szimfonikus zenekarokban, melynek érdekében különféle méretben és hangolásban készültek el a hangszerek. Sajnos a kezdeményezés nem ért célba, a hangszerek jó része megsemmisült az idők alatt, viszont az újabb kezdeményezéseknek köszönhetően ismét egyre inkább központi szerepbe kerül a tárogató. Klasszikus zene, autentikus magyar népzene, magyar nóta, cigányzene, verbunkos, saját szerzemények, jazz egyaránt megtalálható a kiadványon, melyen az 1500-as évek végétől kezdődően hallhatunk szebbnél-szebb magyar dallamokat. A tárogató minden zenei összeállításban központi funkcióval van ellátva, mint a zenekar vezető hangszere. A hangszer sokoldalúságát, használhatóságát mutatja be a CD kiadvány, melynek kizárólagos célja a tárogató hírnevének öregbítése, sokoldalúságának bemutatása az egyes zenei irányzatokon keresztül.

A CD egyik saját szerzeménye a UK Songwriting Contest zeneszerző világverseny döntős száma volt 2016-ban, instrumental kategóriában.

A kiadvány 2015-ben valósult meg a tápiószentmártoni Szivárvány Alapítvány kiadásában.

• Terék József – tárogató, nagybőgő (15)
• Hetényi Milán – ének
• Szabó János – ének (10)
• Hrúz Szabolcs – prímás
• Juhász Péter Zsolt – brácsa
• DeziderAxmann – cimbalom
• Tóth Gergely – nagybőgő
• Balogh József – zongora, csembaló (2, 14)
• Ember Péter – zongora (15)
• Zenei rendező: Terék József

Bartók Béla 1906 augusztusában e vidéken készített gyűjtései

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka tizenegyedik állomása volt a Bartók Béla Tápió mentén végzett népdalgyűjtő munkáját összegző CD kiadvány elkészítése. 1906 augusztusában Bartók Béla Tápiószelén vendégeskedett 10 napon keresztül egy Zeneakadémista növendékénél. Feltehetőleg ez alatt készíthette azokat a támlapos lejegyzéseket, melyek eredeti kottái a MTA BTK Zenetudományi Intézet, illetve a Néprajzi Múzeum archívumában megtalálhatók, bárki számára hozzáférhetők. Összesen 50 népdal került rögzítésre, melynek megoszlása az alábbiak szerint néz ki:

• Tápiószele 35
• Nagykáta 11
• Kóka 3
• Tápiószecső 1

Az adatközlőket név szerint nem ismerjük, viszont elmondásuk alapján az általuk énekelt helyi dalok némelyike csak néhány éve ismert, vannak szomszédos falukból lévő nóták, melyeket ugyanúgy énekeltek a sajátjukként.

A népdalok többségében új stílusúak, melyek közt vannak egészen erős műdalos hatásúak is, melyeket kizárólag a gyűjtőre való tekintettel közöltünk, eredeti változatokban.

A kiadvány segítségével megismerhetjük, hogy milyen dallamok is voltak jellemzőek a Tápió mentére a XX. század első éveiben, illetve hogyan fejezték ki ekkortájt életérzéseiket népdalban az itt élő emberek a magyar nóta, a folklorizálódott dallamok, illetve a népdalok világában.

A kiadvány 2014-ben valósult meg a tápiószentmártoni Szivárvány Alapítvány kiadásában.

• Horváthné Szolovjov Zsuzsanna – ének (helyi énekes)
• Kubinyi Júlia – ének
• Hetényi Milán – ének
• Hrúz Szabolcs – prímás
• Pál Mihály – terchegedű
• Viliam Didiás - terchegedű
• Seres Vilmos – klarinét
• Lugosi Tibor - klarinét
• Tóth Gergely – brácsa
• Dezider Oláh Axmann – cimbalom
• Terék József – nagybőgő
• Zenei rendező: Terék József

Népdalok Tápiószecsőről

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka kilencedik állomása volt Tápiószecső népdalos CD kiadványának elkészítése. A legkorábbi népdalos gyűjtőmunkát 1906-ban végezte Bartók Béla Tápiószecső kapcsán, aki Turán tartózkodva örökített meg támlapos lejegyzés formájában egy balladát, melyet egy „szecsőről való” férfi énekelt neki. Ezt követően 1953-ban Balla Péter, Békefi Antal látogattak el a településre a MTA Népzenekutató csoport részéről és gyűjtöttek értékes helyi népdalokat, melyek egy része a Magyar Népzene Tárában is megtalálható. Kálmán Lajos, Nagy Nándor, Oeller Ottó, Vajda József ugyanebben az évben végeztek kutatómunkákat, akiket 1954-ben követett Schnöller Mária, majd 1956-ban Szabó Andorné Szojka Anna, 1959-ben Gulyás László. Ugyanebben az évben Martin György néptánckutató is készített kép és hangfelvételeket a korabeli táncokról, népzenéről, a helyi cigányzenekarról. 1962-ben Sárosi Bálint kutatott helyi siratódallamokat, illetve egyéb helyi népdalos értékeket. 1967-ben Kerényi György végzett kutatásokat a helyi szokásdalok tekintetében. 1978-ban második alkalommal is tiszteletét tette a településen Martin György, rögzítve a közel húsz év távlatában a helyi értékeket. 1981-ben Lázár Katalin végzett kutatói munkákat, majd 2009-ben Terék József. Tápiószecső páratlan értéket képviselő népdalos, népművészeti értékeinek ápolásában hatalmas szerepet játszott Ofella Sándor népművelő, a népi együttes alapítója, aki elsőként vitte hírét térségünknek az országban.

A kutatómunkák eredményeként számos régi és új stílusú népdal, gyerekdal, gyerekjáték, cigánydal, köszöntő, árus nóta, sirató, ballada, alkalomhoz kötött népdal került elő. A kiadványon található hangfelvételek némelyikén a helyi adatközlő énekesek hallhatók zenei kísérettel, illetve archív felvételeken is. A lemezen megtalálható összeállítások tükrözik azt a gazdag zenei hangzást, mely Tápiószecsőre is jellemző volt a XX. században a helyi cigányzenészeknek köszönhetően.

A kiadvány 2014-ben valósult meg a Wass Albert Tápiómenti Kulturális Egyesület kiadásában.

• Mészáros Jánosné „Dodó Rozi néni” – ének (archív felvétel, helyi adatközlő)
• Tóth Péter – ének (archív felvétel, helyi adatközlő)
• Lesti Istvánné Velkei Mária – ének (helyi adatközlő)
• Katonka Lászlóné Lesti Margit – ének (helyi adatközlő)
• Gál Károlyné Lesti Ilona – ének (helyi adatközlő)
• Mészáros Raffaelné Németh Valéria – ének (helyi adatközlő)
• Boda Péter - ének
• Kubinyi Júlia – ének
• Hetényi Milán – ének
• Hrúz Szabolcs – prímás
• Radics Ferenc - prímás
• Pál Mihály – terchegedű
• Seres Vilmos – klarinét
• Pál Lajos - harmonika
• Tóth Gergely – brácsa
• Dezider Oláh Axmann – cimbalom
• Terék József – nagybőgő
• Zenei rendező: Terék József

Népdalok Sülysápról

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka nyolcadik állomása volt Sülysáp népdalos CD kiadványának elkészítése. Az első tudományos kutatómunka 1954-ben valósult meg a településen Schnöller Mária révén, akit 1981-ben követett Lázár Katalin, a MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, majd 2009-ben Terék József. A helyi tót népdalok kutatását 2013-ban Zemen Pálné Szabó Katalin végezte, illetve Németh Jánosné Bugyi Erzsébet. Magyar, cigány, tót népdalos értékek kerültek elő, melyek összefüggő képet alkotnak a helyi korabeli népdalos értékek tükrében is. Sajnos a régi zenekarokról nem kerültek elő felvételek, de még el tudták mesélni, hogy milyen zenekari felállásban muzsikáltak a cigányzenekarok, a trubacsok (rezesbanda). A helyi adatközlők hangfelvételei igazán különlegessé teszik a kiadványt, hiszen archaikus tót nyelven énekelnek, melyet egykoron őseik hoztak magukkal, több száz évvel ezelőtt.

A kiadvány 2014-ben valósult meg az Összefogás Sülysápért Egyesület kiadásában.

• Bugyi Dominika – ének (helyi népdalénekes)
• Jámbor Istvánné Csernovszki Terézia – ének (helyi adatközlő)
• Seprős Jánosné Horinka Erzsébet – ének (helyi adatközlő)
• Szántai Istvánné Jandó Terézia – ének (helyi adatközlő)
• Zemen Istvánné Szvitek Erzsébet – ének (helyi adatközlő)
• Kubinyi Júlia – ének
• Hetényi Milán – ének
• Hrúz Szabolcs – prímás
• Pál Mihály – terchegedű
• Seres Vilmos – klarinét
• Tóth Gergely – brácsa
• Dezider Oláh – cimbalom
• Terék József – nagybőgő
• Zenei rendező: Terék József

Tóalmás legszebb dalai

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka hatodik állomása volt Tóalmás népdalos CD kiadványának elkészítése. A legrégebbi kutatásokat 1956-ban végezte Szabó Dezsőné, aki altatódalokat gyűjtött. Ugyanebben az évben Tóth János munkásságának köszönhetően lett megörökítve néhány helyi népdal. A legnagyobb kutatómunkát 1974-ben végezte Manga János népzenekutató, majd 1975-ben Borsai Ilona és Kapronyi Teréz. Az adatközlő énekes egy tóalmási hölgy volt, akit meghallott éneklés közben az előbb említett kutató Budapesten. A dalok annyira megtetszettek Manga Jánosnak, hogy közel 200 népdalt örökített meg az adatközlő Szekeres Józsefné Tóth Erzsébettől. Énekei ma is a MTA BTK Zenetudományi Intézet, illetve a Hagyományok Háza archívumában megtalálhatók, bárki számára hozzáférhetők. Több alkalommal a Magyar Rádióban is hallhatták 1975-ben énekeit, melyek egytől-egyik Tóalmásiak. 2009-ben Terék József végzett népdalgyűjtő munkát Tóalmáson, illetve nagy öröm volt a személyes találkozás az ekkor már 87. életévében lévő Szekeres nénivel Budapesten, aki mindig nagyon jó szívvel emlékezett vissza azokra az évekre, amikor még itt lakott szülőfalujában, Tóalmáson. Sohasem felejtette el azokat a népdalokat, melyeket szüleitől, nagyszüleitől tanult.

A kiadványon summásdalok, katonanóták, aratódalok, szerelmes dalok és még sok szép népdal található, melyen több alkalommal is meghallgatható Erzsi néni 1974-es, illetve 2009-2012 között készített hangfelvételeinek jó néhány darabja.

A kiadvány 2012-ben valósult meg a Tóalmásért Alapítvány kiadásában.

A zenekar tagjai, közreműködők

• Szekeres Józsefné Tóth Erzsébet – ének (helyi adatközlő)
• Kubinyi Júlia – ének
• Hetényi Milán – ének
• Hrúz Szabolcs – prímás
• Pál Mihály – terchegedű
• Seres Vilmos – klarinét
• Tóth Gergely – brácsa
• Dezider Oláh – cimbalom
• Terék József – nagybőgő
• Zenei rendező: Terék József

Kozma trió

2009-ben alakult meg a Kozma trió, mely korábban Kozma-Galgóczi duóként lépett fel. A duó hajón zenélt együtt, kiegészülve más kiváló muzsikusokkal. A barátság, valamint a zenei gondolkodás találkozásának köszönhetően megalakították saját party-zenekarukat. A trió elgondolása, hogy minőségi élőzenei szolgáltatásra igény van és ehhez a mindenkori minőséghez ragaszkodnak. A kiadványon olyan muzsikák találhatók, melyek a Tápió mentén is előfordultak egy-egy lakodalom alkalmával. Tánczenei számok, hallgatók, csárdások, foxtrottok, cigányzenék kerülnek előadásra a kiadványon, melynek érdekessége, hogy a mulatós összeállítások 20-20 percesek, ezzel is visszaadva azt a lakodalmas hangulatot, mely a Tápió menti lakodalmas muzsika jellegzetessége volt régen és ma is. Mindenki számára közismert és közkedvelt számok hallhatók, mindez populáris hangzásban.

A kiadvány 2012-ben valósult meg saját szerzői kiadásban.

A zenekar tagjai, közreműködők

• Kozma Tamás – zongora, szintetizátor, ének
• Galgóczi Balázs - gitár
• Terék József – szaxofon, klarinét, tárogató, gitár
• Zenei rendező: Terék József

Népdalok Kókáról

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka ötödik állomása volt Kóka népdalos CD kiadványának elkészítése. Több mint 100 év népdalgyűjtő munkájának összegzésére került sor Kókán, ahol a legelső népdalgyűjtő 1906-ban Bartók Béla volt. 3 népdalt gyűjtött: egy katonanótát, egy alkalomhoz nem kötött népdalt, valamint egy erős műdalos hatásút (feltehetőleg egy szinte mára már teljesen elfeledett Dankó Pista szerzeményt). A kották kéziratai megtalálhatók a Néprajzi Múzeum archívumában.1954-ben Szabó Dezsőné, 1956-ban Schnöller Mária gyűjtött szokásdalokat, jeles napok dalait, valamint cigánydalokat. Őket követte 1981-ben Lázár Katalin, a MTA Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, majd 2009-ben Terék József. A népdalok hűen tükrözik Kóka népdalos világát a XX. század tekintetében.

A kiadvány 2012-ben valósult meg a Biztonság, Esély a Kókaiakért Közhasznú Alapítvány kiadásában.

• Tóth Istvánné Vígh Mária – ének (helyi adatközlő)
• Boda Péter - ének
• Kubinyi Júlia – ének
• Hetényi Milán – ének
• Hrúz Szabolcs – prímás
• Radics Ferenc - prímás
• Pál Mihály – terchegedű
• Seres Vilmos – klarinét
• Tóth Gergely – brácsa
• Dezider Oláh – cimbalom
• Terék József – nagybőgő
• Zenei rendező: Terék József

DUPLA CD

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka negyedik állomása volt a 21 település népdalos, népzenei értékeit összefoglalni kívánó kiadvány. 36 előadó közreműködésével (köztük van két archív felvétel is) valósulhatott meg egy álom, mely a Tápió mente eddig nem nagyon ismert népdalos, népzenei értékeit igyekezett összefoglalni. A korábban felgyűjtött 360 adatközlő énekes, a kutatómunkákat végző 34 népdalgyűjtő, a száz év távlatában feltárt közel 600 zenész által hátrahagyott értékeket nem lehet teljesen visszaadni egy dupla CD kiadvánnyal, viszont egy általános képet tud nyújtani mindenki számára, aki szeretne betekinteni vidékünk páratlan gazdagságú népzenei, népdalos világába. Már köztünk nem lévő adatközlők archív felvételei, cigányzenészek muzsikája, térségi adatközlők énekei, illetve az elmúlt 108 év népdalos, népzenei értékei egyaránt megtalálhatók a 28 összeállításban magyar, tót és cigány nyelven. Sajnos mára a lemezeken hallható adatközlők közül már csak néhányan vannak köztünk. Folyamatosan fogynak, de talán az utolsó órában sikerült megőrizni az általuk képviselt népdalos, népzenei értékeket.

A kiadvány 2012-ben valósult meg a tápiószentmártoni Szivárvány Alapítvány kiadásában.

• Csirke Jánosné Szűcs Mária – ének (helyi adatközlő - Nagykáta)
• Kovács Sándor – ének (helyi adatközlő - Nagykáta)
• Gallai Sándorné Kerekes Borbála – ének (helyi adatközlő - Tápiószentmárton)
• Kozma Dezső – ének (helyi adatközlő - Tápiószentmárton)
• Benyovics Mihályné Rojtos Mária – ének (helyi adatközlő - Mende)
• Kamasz Jánosné Fényes Erzsébet – ének (helyi adatközlő - Tápióbicske)
• Szívós István – citera, ének (helyi népzenész – Nagykáta)
• Fehér Bertalan – hegedű (helyi muzsikus - Nagykáta)
• Koncsik József (adatközlő énekes, archív felvétel – Tápiószentmárton)
• Lászka Lajosné Szurgyi Ilona – ének (helyi adatközlő, archív felvétel - Tápiószele)
• Lesti Istvánné Velkei Mária – ének (helyi adatközlő - Tápiószecső)
• Mészáros Raffaelné Németh Valéria – ének (helyi adatközlő - Tápiószecső)
• Szekeres Józsefné Tóth Erzsébet – ének (helyi adatközlő - Tóalmás)
• Terék Józsefné Heltovics Mária – ének (helyi adatközlő - Tápiószele)
• Tóth János – brácsa, citera, ének (helyi adatközlő - Tápiószentmárton)
• Tóth Veronika – hegedű (helyi muzsikus – Tápiószentmárton)
• Tóth Levente – nagybőgő (helyi muzsikus – Tápiószentmárton)
• Mendei rezesbanda (Fedeles József, Benkó László, Dósa István, Csaba László, Boris János, Kálmán László,
• Inglis János)
• Boda Péter - ének
• Kubinyi Júlia – ének
• Hetényi Milán – ének
• Hrúz Szabolcs – prímás
• Pál István „Szalonna” – prímás
• Radics Ferenc - prímás
• Pál Mihály – terchegedű
• Pál Lajos - harmonika
• Seres Vilmos – klarinét
• Tóth Gergely – brácsa
• Dezider Oláh – cimbalom
• Zenei rendező: Terék József
• Terék József – nagybőgő

Minden zenész életében elérkezik az idő, amikor ki szeretné írni azokat az érzéseket magából, amiket szavakkal nem lehet elmondani. Találkozások, barátok, boldogság, fájdalom, szerelem, halál, magány, csalódottság, misztikum, utazások, koncertek és még sok más járja át a szerzeményeket. Az út, melyen valamennyi előadóművész jár, a saját útja és egyedül kell járnia. A kiadvány egy önéletrajzi kiadványsorozat első lemeze, melynek számai 2003-2011 közötti időszakban íródtak.

A saját szerzemények jellegzetessége, hogy folyamatosan jelen van a magyaros hangzás mellett az a sajátos zenei világ, mely az évek alatt kialakul minden zenésznél, zeneszerzőnél. Ez az érzelemvilág jelen esetben a klasszikus zenéből, a jazzből, a kortárs zenéből, valamint a magyaros zenei motívumok egyedi keveredéséből tevődik össze. Több szerzemény is döntős, elődöntős volt az International Songwriting Competition, valamint a UK Songwriting Contest zeneszerző világversenyeken, instrumental kategóriában.

A kiadvány 2011-ben valósult meg saját szerzői kiadásban.

• Csirke Jánosné Szűcs Mária – ének (helyiadatközlő)
• Radics Ferenc – hegedű
• Terék József - zongora
• Dezider Olah – cimbalom
• Bata István – basszusgitár
• Bartus Zoltán „Bubu” - percussion
• Zenei rendező: Terék József

Nagykáta legszebb dalai

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka harmadik állomása volt Nagykáta népzenei, népdalos CD-jének elkészítése. Bartók Béla 1906 augusztusában rögzített 11 népdalt Nagykátán, melyekről a támlapos lejegyzések megtalálhatók a Néprajzi Múzeum, illetve a MTA BTK Zenetudományi Intézet adatbázisában, archívumában egyaránt. Sajnos Nagykátán nem végeztek a XX. században egyéb népdalgyűjtő munkákat, melyek igazolhatók lennének az országos adatbázisok alapján, viszont 2009-ben Terék József felkereste az utolsó helyi adatközlő énekeseket, zenészeket. Ezek eredményeként születhetett meg a települési népdalos, népzenei értékeket összegző CD.

A kiadvány 2011-ben valósult meg Nagykáta Város Önkormányzatának kiadásában.

• Csirke Jánosné Szűcs Mária – ének (helyi adatközlő)
• Kovács Sándor – ének (helyi adatközlő)
• Lendvai Zsanett – ének (helyi népdalénekes)
• Nagy-Lendvai Adrienn – ének (helyi népdalénekes)
• Makra-Szabó Csilla – ének (helyi népdalénekes)
• Szívós István – citera, ének (helyi népzenész)
• Fehér Bertalan – hegedű (helyi muzsikus)
• Szekeres Marcell Péter – nagybőgő (helyi népzenész)
• Kubinyi Júlia – ének
• Hetényi Milán – ének
• Hrúz Szabolcs – prímás
• Pál Mihály - terchegedű
• Seres Vilmos – klarinét
• Tóth Gergely – brácsa
• Dezider Oláh – cimbalom
• Terék József – nagybőgő
• Zenei rendező: Terék József

Tápiószentmárton legszebb dalai

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka második állomása volt Tápiószentmárton népzenei, népdalos CD-jének elkészítése. Mindennek alapjául a tudományos kutatómunkát végzők, valamint helyi gyűjtők eredményei szolgáltak. 1959-ben Paulovics Géza végzett kutatói munkát az MTA Népzenekutatói csoport részéről, majdan Lázár Katalin 1981-ben a Zenetudományi Intézet tudományos munkatársaként. 1982-ben Tóth János készített a Néprajzi Múzeum pályázati felhívásának hatására az utolsó helyi juhásztól, Koncsik Józseftől egy páratlan értéket képviselő gyűjtést, akit Terék József népdalgyűjtő munkája követett 2009-ben. Az utolsó, még élő, helyi adatközlők segítőkészségének köszönhetően sikerült a ma még megtalálható népdalos értékeket feltárni, mindezeket összegezve a már régebbi gyűjtőmunkákkal, megvalósulhatott Tápiószentmárton saját népdalos CD kiadványa.

A kiadvány 2010-ben valósult meg a tápiószentmártoni Szivárvány Alapítvány kiadásában.

• Gallai Sándorné Kerekes Borbála – ének (helyi adatközlő)
• Kozma Dezső – ének (helyi adatközlő)
• Horgos József – próza (archív felvétel)
• Tóth János – ének, próza, brácsa, citera (helyi adatközlő)
• Kubinyi Júlia – ének
• Hetényi Milán – ének
• Pál István „Szalonna” – prímás
• Hrúz Szabolcs – terchegedű
• Tóth Veronika – hegedű (helyi muzsikus)
• Seres Vilmos – klarinét
• Pál Lajos - harmonika
• Tóth Gergely – brácsa
• Dezider Oláh – cimbalom
• Tóth Levente – nagybőgő (helyi muzsikus)
• Terék József – nagybőgő, furulya, tárogató
• Zenei rendező: Terék József

2008 szilveszterén Kanadában, a Calgary-i Magyar Házban kezdte el közös munkáját Kozma Tamás és Terék József. Mindketten a saját szakterületük meghatározó egyéniségei ma Magyarországon. Tamás vendéglátó zenészként a Karib-tengeri hajótól az Észak-Amerikai magyar házakig számtalan helyen képviselte hazánkat, itthon pedig a kor kiemelkedő nótaénekeseinek zongorakísérője. A két fiatalember CD kiadványa igyekszik ötvözni kettejük zenei stílusát. Összeállításaikban magyar nóta, örökzöld slágerek, tárogató-, klarinét-, valamint szaxofonmuzsikák hallhatók. A magyar bálokban nagy sikernek örvendő duó minden generáció számára biztosítja a jó hangulatot, muzsikájuk pedig élőzenei produkcióként valósul meg mindenhol, megtisztelve ezzel a határainkon élő magyarságot, illetve természetesen a magyarországi programok részt vevőit is. Hungarikum koncertjeikkel mindenhol nagy sikert aratnak, melynek első összeállítása volt az alábbi lemez.

A kiadvány 2010-ben valósult meg saját szerzői kiadásban.

• Kozma Tamás – zongora, szintetizátor, ének
• Terék József – szaxofon, klarinét, tárogató, gitár
• Zenei rendező: Terék József

Bartók Béla 1906-os tápiószelei gyűjtése

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka első állomása volt Tápiószele népzenei, népdalos CD-jének elkészítése. 1906 augusztusában tíz napig vendégeskedett Zeneakadémista növendékénél Bartók Béla Tápiószelén. Ez alatt az idő alatt 35 népdalt rögzített támlapos lejegyzés formájában. Túlnyomó többségében új stílusú népdalok kerültek megörökítésre, melyek megtalálhatók a mai napig a Néprajzi Múzeum, valamint a MTA BTK Zenetudományi Intézet archívumában. Az adatközlők lányok voltak, kiknek elmondása szerint a helyi nóták közül vannak újak is, melyek csak néhány éve ismertek. Néhány nóta Tápiógyörgyéről való, de van olyan is, melyet Jánoshidáról ismernek. A gyűjtőre való tekintettel valamennyi nóta megtalálható a kiadványon, változtatások nélkül, a régi stílusú népdaltól egészen az erős műdalos hatású népdalokig. A kiadvánnyal betekintést nyerhetünk a korabeli, XX. század elején térségünkre jellemző dallamvilágba, melyhez hasonlókat találhatunk ebből a korból Újszásztól-Turáig, Jászberénytől-Rákoskeresztúrig.

A kiadvány 2009-ben valósult meg a tápiószelei Blaskovich Múzeum Baráti Körének kiadásában.

• Horváthné Szolovjov Zsuzsanna – ének (helyi énekes)
• Kubinyi Júlia – ének
• Hetényi Milán – ének
• Hrúz Szabolcs – prímás
• Viliam Didiás - terchegedű
• Lugosi Tibor – klarinét
• Tóth Gergely – brácsa
• Dezider Oláh – cimbalom
• Terék József – nagybőgő
• Zenei rendező: Terék József

2008-ban alakult meg a The five Virtuoses azzal a céllal, hogy magyar, szlovák és cigány muzsikusok által hozott saját zenei stílusokból egy olyan színes zenekari hangzás szülessen, melyben a mindenki által képviselt stílusok keveredésével egy sajátos hangvételű zenekar, illetve koncertanyag alakuljon. Az elgondolás hatalmas sikerhez vezetett, hiszen (még ha névváltoztatás is történt idővel és Terék József és barátai néven váltunk ismertté) ennek a kiadványnak köszönhetően indultunk el azon az úton, melyet akkor még nem ismertünk. Mára már tudjuk, hogy a zenekar számára korszakalkotó volt a lemez megszületése, hiszen ezen kimondtuk, amit gondoltunk: igenis megfér egy műsorban minden műfaj és szóljon úgy, ahogyan azt mi szeretnénk, nem foglalkozva a külső véleményekkel, ellenérvekkel. A szabad zenélés mindenki számára megadatik, csak merni kell képviselni önmagunkat. A kiadványon sajátos népdalfeldolgozások, saját szerzemények is megtalálhatók, melyek több alkalommal is döntős számok voltak instrumental kategóriában az International Songwriting Competition, valamint a UK Songwriting Contest zeneszerző világversenyeken.

A kiadvány 2008-ban valósult meg saját szerzői kiadásban.

• Hrúz Szabolcs – hegedű, brácsa
• Viliam Didiás – hegedű
• Tóth Gergely – brácsa, nagybőgő
• Terék József – nagybőgő, szaxofon, gitár
• Dezider Olah – cimbalom
• Csikós Péter – percussoin
• Zenei rendező: Terék József