ISBN 978-615-80839-2-8

ISMN 979-0-801680-25-9

ISMN 979-0-801680-04-4

ISMN 979-0-801675-35-4

ISBN 978-615-01-5158-8

ISBN 978-963-8317-23-0

ISMN 979-0-801680-70-9

ISBN 978-615-01-3825-1

ISMN 979-0-801682-27-7

ISMN 979-0-801675-18-7

(Népdalos könyv)

A Galga mentén található Zsámbok népdalainak kutatása már a harmincas években megkezdődött, mely munkát többen is folytatták az eltelt közel kilencven év alatt. A Galga mentén végzett kulturális és örökségvédelmi kiadványsorozat ötödik állomásaként elkészült zsámboki kötet bemutatja Tímár Sándor, Martin György, Györe Béláné, Alföldy-Boruss István, valamint Terék József kutatómunkáját, melynek eredményeként 47 népi játék és 104 népdal került megörökítésre az elmúlt közel 50 év távlatában felgyűjtött helyi dallamok tudományos szempontból történt válogatása alapján, melynek lektorálását Dr. Lázár Katalin, a MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa végezte el.

A kiadvány 2019-ben jelent meg Zsámbok Község Önkormányzatának kiadásában.

(Népdalos, népviseletes könyv)

2018-ban jelent meg Hévízgyörki népdalok címmel az a kötet, mely összefoglalja a tudományos szempontból is kifejezetten értékes hévízgyörki népdalokat. A könyv tartalmazza valamennyi népdalnak az egykori és jelenleg is megtalálható változatait, variánsait, melyek eredeti hangfelvételei kerültek kiadásra a most megjelenő kiadvány DVD-ROM mellékletén. Összesen 446 hangfájl található a mellékleten, melynek segítségével könnyebben és stílusosabban meg lehet tanulni valamennyi helyi népdalt. A melléklet egy Arcképcsarnok kiskönyvvel együtt jelent meg, melyben 31 oldalon keresztül kerülnek bemutatásra a helyi népművészeti csoportok és tagjaik, az általuk mindennapokon, vagy az ünnepeken, fellépések alkalmával viselt hévízgyörki népviselet változatosságának bemutatásával. A Galga mentén végzett kulturális és örökségvédelmi kiadványsorozat harmadik állomása, hiánypótló kiadvány, mely a Hévízgyörki Asszonykórus Népművészeti Egyesület kiadásában valósult meg 2019-ben.

ISBN 978-615-00-7181-7

(Népviseletes könyv)

A Galga mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka hatodik állomása volt a „Hévízgyörk népviselete” című könyv elkészítése. Hiánypótló kiadvány készült el ismételten, melyben bemutatásra kerül a település népviseletes értéke 245 archív fotó segítségével, a XX. század elejétől egészen a hetvenes évekkel bezárólag. A leírásokból megismerhetjük a generációs különbségekből adódó népviseleti eltéréseket, a színek váltakozását, a haj viseletét, a női és férfi viseleteket születéstől a halálig. Hévízgyörk egy igazi, még „élő népművészeti falu”, ahol a szokások a mindennapok részét képzik és ma még több mint 200 helyi asszony hordja Hévízgyörk eredeti népviseletét életvitelszerűen. A viseletek gazdag fotódokumentációjával betekintést nyerhetünk a korabeli Hévízgyörk népviseletébe.

A kiadvány 2020-ban valósult meg Hévízgyörk Község Önkormányzatának kiadásában.

ISBN 978-615-00-6001-9

(Életrajzi könyv)

A Hévízgyörki Asszonykórus megalakulása óta eltelt 50 év munkásságát mutatja be a kiadvány, mely a Galga mentén végzett kulturális és örökségvédelmi kiadványsorozat negyedik állomása. Megismerhetjük az 1969-ben megalakult asszonykórus történeteit, hazai és nemzetközi eredményeit, a fellépéseket, a rádiófelvételek hangulatát, a vezetőket, csoporttagokat és a fél évszázad alatt végzett, rendkívül alázatos munkájukat, mellyel számtalan alkalommal segítették a tudományos kutatásokat is. A kiadványban található fotódokumentációval még inkább megismerhetjük a szülőföld szeretetét, és azt az életutat, melyet az elmúlt fél évszázad alatt járt be a Hévízgyörki Asszonykórus.

A kiadvány 2019-ben jelent meg a Hévízgyörki Asszonykórus Népművészeti Egyesület kiadásában.

ISBN 978-615-00-4814-7

(Népdalok és népi játékok Tápiószeléről)

A Tápió mentén, Pest megyében található Tápiószelén 1906-ban, Bartók Béla gyűjtőmunkájával kezdődött meg a tudományos kutatómunka a helyi népdalos értékek feltárása, dokumentálása tekintetében. Munkássága révén 35 helyi dallam került lejegyzésre, melyet az egykori helyi földbirtokos, Viczián István folytatott 1945-ben, majd 1954-ben Schnöller Mária, illetve Luby Margit néprajzkutató 1956-ban. A MTA Népzenekutató csoport tagjai közül Paulovics Géza kutatta 1964-ben és 1967-ben a helyi népdalokat, majd Hintalan László 1981-ben népi játékainkat összegezte a később megjelent „Tápió mente néprajza” című könyvben. Terék József az utolsó adatközlőknél végzett kutatómunkát 2009-2019 között. Mindezek összegzése valósult meg jelen kötetben, mely egyben oktatási segédanyagként szolgál a helyi identitástudat erősítése, a helyi népi játékok és népdalok tudatos, generációkon történő átörökítése érdekében. A kiadvány a MTA BTK Zenetudományi Intézet, valamint Pest Megye Önkormányzatának második szakmai közös munkája, mely összefoglalja az elmúlt több mint 110 év helyi vonatkozású kutatási ismeretit a népi játékok, régi stílusú dallamok, új stílusú dallamok, hangszeres gyűjtések, valamint a műdalos hatású népdalok tekintetében.

A kiadvány 2019-ben valósult meg Tápiószele Város Önkormányzatának kiadásában.

ISBN 978-615-00-1084-7

(Népszokások, népdalok)

A könyv összefoglalja a Pest megyében található Gomba település népszokásait, valamint népdalos értékeit. A Tápió mente településének helyi lakosa, Varga Dezső összegzi azokat a helyi szokásokat, melyek az emberélet, a gazdasági év, illetve a vallási ünnepekhez kapcsolódnak. Születés, lakodalom, halál, farsang, szüreti felvonulás, kukoricafosztás, tollfosztás, disznótorok, Advent, Karácsony, Húsvét, Pünkösd, helyi nyelvhasználat (tájszavak), vőfélyszövegek és még sok más érdekes, néprajzi és helytörténeti szempontból értékes témakör kerül bővebb kifejtésre. A falusi élet bemutatásán túl kiemelt fontossággal jelenik meg a Terék József által feltárt és összegzett helyi népdalos értékek vizsgálata, melynek egyik első kulturális értéke az 1903-1905 között Kodály Zoltán által végzett népdalgyűjtő munka. A könyv a hatkötetesre tervezett „Gombai históriák” kiadvány-sorozat negyedik állomása.

A kiadvány 2017-ben valósult meg Gomba Község Önkormányzatának kiadásában.

ISBN 978-615-00-2950-4

(Népdalos könyv)

A Galga mentén található Hévízgyörk Pest megye egyedülálló, máig is élő népművészeti értékekkel rendelkező települése, ahol több mint száz népviseletes asszony énekli helyi népdalaikat, élik meg a mindennapokban népszokásaikat. A könyv összefoglalja az elmúlt 60 év tudományos kutatási ismereteit, mely több mint 1000 hangfelvétel, nagyjából 600 dallam szakmai és tudományos rendszerezéséből válogatott helyi népdalok gyűjteménye. A kiadványban található 215 dallam bemutatja azokat a jellegzetes, régi és új stílusú népdalokat változataikkal együtt, melyek Hévízgyörk legeredetibb, „legtisztább forrásból” származó értékei. A népi játékokkal kiegészített kötetben 110 hévízgyörki énekes közreműködött, akik nagyobb részben még élő, kisebb részben pedig a kutatómunkák által hanganyagukban és a helyi lakosok emlékezetében fennmaradt énekesek. A kiadvány a MTA BTK Zenetudományi Intézet, valamint Pest Megye Önkormányzatának első szakmai közös munkája, melynek célja a helyi értékek újratanítása a fiatalok számára, a helyi identitástudat erősítése, valamint a népdalos értékek hazai és nemzetközi népszerűsítése.

A kiadvány 2018-ban valósult meg Hévízgyörk Község Önkormányzatának kiadásában.

ISBN 978-963-06-8101-8

Zenekaros könyv

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka tizenharmadik állomása volt „A Tápió mente zenekarai a XX. században” című zenekaros könyv elkészítése. Ismét egy hiánypótló kiadvány készült el, melynek segítségével mind a 21 település népi zenekarai, cigányzenekarai, valamint rezesbandái megismerhetők, tanulmányozhatók. Közel 600 zenész szerepel a kiadványban, akiket 350 fotón ismerhetünk meg, falvankénti lebontásban. Gazdag zenei múlttal rendelkező vidék kerül bemutatásra, ahol a nagy létszámú rezesbandáktól a gyönyörű egyenruhában muzsikáló cigányzenekarokig mindenkit megismertek és beazonosítottak a helyi öregek, akik még emlékeztek vidékünk páratlan gazdagságú zenekaros múltjára. A legtöbb esetben falusi zenészek voltak, akik a hétköznapi munka mellett muzsikáltak, többen közülük professzionális színvonalon. Mindez mára szinte már eltűnt, de a könyv segítségével újra megelevenedik mindenki számára a múlt, melyben méltó helyen szerepeltek a Tápió mente zenekarai a XX. században.

A kiadvány 2014-ben valósult meg a tápiószentmártoni Szivárvány Alapítvány kiadásában.

ISBN 978-963-08-8532-4

Népdalos könyv

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka tizedik állomása volt a „100 év 1000 népdal a Tápió mentén” című népdaloskönyv elkészítése. Nem volt eddig olyan, kézzel fogható, használható és egyben tudományos jellegű kiadvány, melyben összefoglalta volna valaki a Tápió mente 21 településének népdalait. Kodály Zoltán, Bartók Béla, Ádám Jenő, Schnöller Mária, Békefi Antal, Kerényi György, Sárosi Bálint, Martin György, Lázár Katalin, Manga János, Terék József és még sokan mások kutatták a vidék páratlan gazdagságú népdalos kincsét. 360 adatközlő énekének rendszerezése 110 év távlatában valósult meg ezzel a könyvvel, melyhez elkészült a tanulást segítő DVD-ROM melléklet is. Ez által népdalaink tanulhatók bárki számára. A kiadvány lektorálását Dr Lázár Katalin végezte, a MTA BTK Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, aki egyben a vidék utolsó tudományos kutatója volt 1981-ben. Gyerekdalok, játékok, szokásdalok, alkalomhoz nem kötött dalok, nemzetiségi népdalok, hangszeres lejegyzések egyaránt megtalálhatók a 866 népdalt tartalmazó kiadványban, több esetben ugyanannak a dallamnak a falvak szerinti különböző dallamfordulatai is. A népdalgyűjtő munka összegzésével mintegy 1250 népdal került be az adatbázisba, mint Tápió menti népdal. A kiadvány szinte az utolsó órában készült el, amikor még megtalálhatók voltak azok az adatközlő énekesek, zenészek, akik segítségével mindez még hitelesebb lett.

A kiadvány 2014-ben valósult meg a tápiószentmártoni Szivárvány Alapítvány kiadásában.

ISBN 978-963-12-4120-4

Népviseletes könyv

A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka tizenötödik állomása volt „A Tápió mente népviselete I” című népviseleteskönyv elkészítése. Hiánypótló kiadvány készült el ismételten, hiszen nem jelent eddig meg olyan könyv (leszámítva az 1985-ben megjelent Tápió mente néprajza I-II monográfiát), melyben a még élő, helyben megtalálható népviseleti szokásokat összegeznék településenkénti részletességgel. Mende, Sülysáp (korábban Tápiósáp, Tápiósüly), Tápióság, Tápiószecső, Úri népviselete a mai napig megtalálható, a polgáriasulás és Budapest közelségének ellenére sem került feledésbe. A legpontosabb részletességgel kerülnek bemutatásra az egyes korokhoz, ünnepekhez, szokásokhoz kötődő viseleti ruhadarabok nemenként, településenként, 475 fotó segítségével, a XX. század elejétől a mai napig. Nemcsak arra kapunk választ a könyv forgatása kapcsán, hogy vajon volt-e a Tápió mentének viselete, hanem elhatárolható népviseleti szokásokat tudunk megállapítani az egyes helyi falvak öltözködési szokásai között a ritkább ruhadarabok, a szabás, a ruhák hossza és számos egyéb eset tekintetében. A könyv folytatásában a másik 16 település viselete is bemutatásra fog kerülni, ennek tanulmányozása és kutatása azonban nagyon sok időt vesz igénybe.

Jelen könyvvel most már mindenki számára értelmezhető, tanulmányozható a helyi népviselet, ez által a néptáncegyüttesek színpadra tudják vinni táncainkat, énekelni tudják népviseletben népdalainkat, hiszen teljes lett a színpadi produkciókhoz szükséges megfelelő háttér a szakirodalom tekintetében.

A kiadvány 2015-ben valósult meg a tápiószentmártoni Szivárvány Alapítvány kiadásában.